Ich und mein Deutsch – interjú – Eszti (2. rész)

Esztivel készült interjúm első részéből (katt az olvasáshoz) megtudhattátok, hogyan jutott el arra a szintre, hogy egyáltalán elkezdjen készülni a felsőfokú nyelvvizsgára. Most pedig megtudhatjátok, hogyan készült Eszti az elmúlt hónapokban a nyelvvizsgára, melyet 98%-osra teljesített, milyen kihívásokkal kellett megbirkóznia, és milyennek találta az egész vizsgaszituációt.

 

Schirrmacher Szilvi (Tanulj németül – German Online Coach):
Az első interjú óta másfél év telt el. Milyen változások történtek veled a némettanulást, a némettudásodat illetően?

A némettudásomat illetően a mai napig továbbra is sok dicséretet kapok, ami azért is nagyon jó, mert sokszor nehéz egyedül megítélni, milyen ütemben fejlődik az ember. Ennek ellenére én magam is azt kezdtem érezni, hogy lassan megérettem a felsőfokú nyelvvizsgára. Úgyhogy jelentkeztem egy – a tervezettnél korábbi – vizsgaidőpontra, amit egy 1,5-2 hónapos, intenzívebb felkészülés, majd egy 98%-osra teljesített vizsga követett.

Hogyan zajlott maga a felkészülés a nyelvvizsgára?

Első lépésként különböző nyelvvizsga teszteket oldottam meg, hogy veletek közösen eldöntsük, melyik nyelvvizsgaközpont vizsgája lenne számomra a legideálisabb. Ezután viszonylag korán (kb. 2 évvel a nyelvvizsga előtt) elkezdtünk a német órák egy részében próba nyelvvizsga feladatokat is megoldani. A cél eleinte az volt, hogy kiderüljön, milyen témákban, nyelvtani kérdésekben vannak hiányosságaim, míg a későbbiekben a feladatok megoldásában történő rutin megszerzésére koncentráltunk. A vizsgaidőpont előtti egy-két hónapot pedig sűrített német órákkal és a tömegközlekedéssel egybekötött készüléssel töltöttem – ezáltal nem kevés javítanivalót termelve Szilvinek 🙂

Mit éreztél a legnagyobb kihívásnak a felkészülés alatt?

Kicsit korainak éreztem a vizsgaidőpontot, és ezért a szabadidőm jelentős részét németezéssel töltöttem, így az időpont közeledtével már nagyon hiányzott a kikapcsolódás és hogy ne csak a nyelvvizsgára felkészitő könyvet forgassam.
A szóbeli feladatoknál pedig kiütközött, hogy nincs nagy gyakorlatom a prezentációk terén, és mindig nehezen kezdtem bele a szóbeli kiselőadásos részébe, többek között a túlzott izgulás miatt is. Etéren sokat segített a felkészítő könyv azon része, ahol az egyes feladattípusokhoz adtak tippeket és soroltak fel jól bevált kifejezéseket. Ezek közül kigyűjtöttem a szimpatikusabbakat, igy minden szituációra volt valami a tarsolyomban, ami mind a szóbeli, mind az írásbeli fogalmazásaimat sokkal gördülékenyebbé és ezáltal magabiztosabbá tette. A Marcusszal való gyakorlás és az ő tippjei voltak a másik nagy segítség. Az ő tanácsára a gyakorlásainkat olykor fel is vettem a telefonommal, így utólag vissza tudtam hallgatni magamat, ami szintén nagyon tanulságos volt.

Milyen volt a benyomásod magáról a vizsgáról?

Bár a vizsgaszituációk ritkán kellemesek, ezúttal mégis pozitívan éltem meg a dolgot. Nem csak azért, mert nagyon barátságosak voltak a vizsgáztatók, hanem azért is, mert elfogott a nosztalgia. Mulatságos volt újra átélni a vizsgához kötődő protokollt és viselkedési mintákat, mint például a résztvevők közti, szinte tapintható feszültséget és versengést, vagy a többé-kevésbé értelmetlen vizsgaszabályzatokat és azok betartásának ellenőrzését (mobiltelefonok elkobzása, szótárak leellenőrzése, stb.).

Segítségedre volt a felkészülésben (és a némettudásod fejlődésében), hogy az időd nagy részét svájci németes környezetben töltöd?

Attól függ, mivel hasonlítjuk össze a helyzetet. Biztos nagyobb előny lett volna rendes németes környezetben felkészülni, ahol csak úgy ragadnak a különböző szavak és kifejezések az emberre (a svájciaknak a Hochdeutsch idegennyelvnek számít, ezért a szókincsük sokkal kisebb, mint egy német anyanyelvűnek), de így is szinte minden nap használtam a németet szóban és írásban is, ami mindenképp előny azokkal szemben, akik nem tudnak ily módon gyakorolni nap mint nap.

Hogy állsz mostanság a svájci némettel?

Meglepően jól 🙂 Ugyan az továbbra is igaz, hogy ha lehetne valamit változtatni ezen az országon, akkor a svájci német biztosan az elsők között szerepelne, de az idő múlásával és a németem fejlődésével egyre jobban megértem a helyieket, ami csökkenti az ember frusztrációját. Sőt, egyre gyakrabban kerül sor olyan tárgyalásokra, ahol végig „svájciul” beszélnek hozzám, amit visszakérdezés nélkül megértek, tehát működik a dolog.

Kivételes eredménnyel (98%!) tetted le a felsőfokú nyelvvizsgát. Lehet innen még valahová fejlődni? Vannak-e még terveid a némettel?

Kedves a kérdésed, de szerintem ti tudjátok a legjobban, hogy bőven van még hová fejlődni 😀 Most ugyan egy kis szünetet tartok a németezés terén, de ez inkább csak azt jelenti, hogy a célirányos tanulás helyett a szabadidőmbe építem be a nyelvtanulást, és oktató jellegű anyagok helyett szabadon választott, német nyelvű filmeket és könyveket fogyasztok.

Mit tanácsolsz azoknak, akik most még azt gondolják, ők sosem fognak eljutni arra a szintre, hogy felsőfokú nyelvvizsgát szerezzenek?

Azt tanácsolom, hogy gondolják újra 🙂 Tudjuk, hogy a német nem egy könnyű nyelv, de ha türelemmel és konzekvens gyakorlással áll hozzá az ember, akkor ugyanúgy el lehet sajátítani, mint bármelyik másik idegennyelvet. Ha pedig sürget az idő és a nyelvvizsga mihamarabbi megszerzése a cél, akkor még mindig rá lehet feküdni a tesztfeladatok szisztematikus begyakorlására. Azonban ha nincs ilyen kényszer, akkor mindenképp azt javasolom, hogy

ne célként tekintsünk a nyelvvizsgára, hanem váljon inkább a magabiztos nyelvtudáshoz járó bónusszá.

A jogsi megszerzése is sokkal egyszerűbb lenne, ha lenne lehetőség rá, hogy már előtte megtanuljunk vezetni – mert ugye a jogsi önmagában még nem jelenti azt, hogy jól is vezetünk…

Eszti, nagyon köszönöm, hogy időt szántál a második interjúra is, és további sikereket kívánunk Neked!

 

Eszti interjújának 1. részét itt olvashatod el.

 

Ha Te is szeretnéd fejleszteni a némettudásod, jelentkezz hozzánk ingyenes próbaórára:

www.tanuljnemetul.com